A polgárőrségek kialakulása

A rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakban, majd a rendszerváltáskor megkezdődött és viszonylag gyorsan végbement a politikai intézményrendszer átalakulása. A jelentős gazdasági és társadalmi átalakulásnak számos kedvezőtlen következménye lett, amely magával hozta a társadalmi rétegek eltávolodását, a szociális létbizonytalanságot és sajnálatos következményét, a bűnözés növekvő tendenciáját. A rendőrség és az igazságszolgáltatás elbizonytalanodott. A bűnözők felbátorodtak, valamint a határok átjárhatósága lehetővé tette a bűnözés importját is.
Az elkövetett és ismertté vált bűncselekmények száma nem egészen két év alatt megduplázódott. Megjelentek az addig csak a külföldi híradásokból ismert különböző, a társadalomra, az állampolgárok biztonságérzetére negatívan ható bűnözési formák: szervezett bűnözés, terrorizmus, kábítószer- és embercsempészet. A bűncselekmények közül is a legnagyobb mértékben a gépjárművek és a lakások ellen, továbbá a közterületeken elkövetett garázda cselekmények száma növekedett. Látványosan emelkedtek az utcai támadások, a közintézmények, iskolák, hivatalok, és a kereskedelmi egységek ellen elkövetett bűntettek és a súlyos szabálysértések.

A lakosság úgy érezte - és nem indokolatlanul -, hogy a közbiztonság összeomlott. A sokk szerencsére nem tartott sokáig. Beindult a lakosság természetes önvédelmi reflexe, amelynek következményeként egy adott lakóterületen - szinte magától - megszerveződött, hogy sötétedés után elmentek a gyerekekért az iskolába, a buszmegállóba, az egymást ismerő szomszédok egyeztették ki, mikor viszi sétálni a kutyáját stb.

Ez volt a kezdet. Ezután a rendszeres találkozások, közös séták tervszerűvé és rendszeressé váltak, és egyre több bűnelkövetőt értek tetten ezek a "baráti őrjáratok".

A törvényi szabályozás és a múlt

Az 1989. évi II. tv. az Egyesülési Jogról 1.§. tette lehetővé, hogy ezek a csoportok hivatalosan is működhessenek, azaz bejegyzett egyesületekké, szervezetté váljanak.
Ezek az egyesületek vállalták, hogy tevékenységükkel segítik a rendvédelmi szervezetek munkáját, ezáltal maguk is részesei válnak egy ún. "tisztogatási feladatnak", amely a bűnözési tendencia visszaszorítását tűzte ki célul. Így alakult ki a polgárőr mozgalom, amelynek alapvető feladata lett a bűncselekmények megelőzése.

A mozgalom alapjául a széleskörű társadalmi összefogás, a lakókörnyezethez való ragaszkodás, és a saját és mások életfeltételeire kedvezőtlenül ható jelenségek ellen irányuló, közös fellépés szolgált.

1991-ben a rendőrség is felismerte, hogy társadalmi segítség nélkül nem megy. Ebben az időpontban már az országban 223 ismert ún. társadalmi önvédelmi szervezet működött, több mint húszezer polgárőr taggal.

Budapesten évente átlagosan három és félezer tettenérést mondhatunk magunkénak, ezek többsége úgy történik, hogy nincs a közelben rendőr. Ebből következik, hogy ezek az ügyek már nem ismeretlenes ügyek, a kár is általában csak rongálási kár nagyságrendű.
A polgárőrmozgalom egyszerre több fronton is kénytelen volt helyt állni. Meg kellett küzdenie a rendőrség presztízsféltésével, gyanakvásával, meg kellett küzdeni a mindenkori helyi és parlamenti hatalom bizalmatlanságával, és meg kellett küzdeni a vállalt feladattal: a bűncselekmények megelőzésével, és - néha a szó fizikai értelmében is - a bűnözőkkel.

A polgárőrség jelene

Ma már más a helyzet. Az ORFK-n, a BRFK-n egyaránt intézkedések születtek az együttműködést szabályozva. Mindez köszönhető annak, hogy a négy évet késett Rendőrségről szóló 1994 évi 34. Tv. végre törvényileg is elismerte, hogy létezik társadalmi bűnmegelőzés Magyarországon. A budapesti polgárőrségek helyzete az elmúlt másfél évben sokat javult, de még mindig komoly problémákat okoz az alulfinanszírozottság és a megfelelő publicitás hiánya.

A szövetséggé alakulás dinamikus fejlődést hozott mind létszámban, mind szakszerűségben. Megalakultak a megyei polgárőrszövetségek, köztük 1993-ban a fővárosban a Budapesti Polgárőr Szervezetek Szövetsége. Országosan 1100 egyesület több mint 40 ezer tagja munkálkodik a közbiztonságért, ebből a Fővárosban 2500 fő 47 egyesületben.

A polgárőrségek feladata, az elmúlt években jelentősen kibővült, a vagyonvédelemmel, a gyermek- és ifjúságvédelemmel, a kábítószerfogyasztás visszaszorítására és a közlekedés biztonságának javítása érdekében végzett közreműködő tevékenységgel.

Az eredményességről

A BPSZ tagszervezetei 1999-ben háromezernél több bűnelkövetőt értek tetten, tizenkét esetben nyújtottak segítséget rablás vagy támadás áldozatának, tizenegy elveszett gyermeket találtak meg, száznál többször segítettek súlyos baleseteknél, negyvenöt lopott gépkocsit találtak meg, négy esetben olajszőkítőket lepleztek le, ezernél több jelzést adtak közterületi anomáliákról.

A Budapesti Polgárőr Szervezetek Szövetsége (BPSZ)

A BPSZ, a Budapesten és az agglomerációban törvényesen működő, lakossági önszerveződésű, a szilárdabb közrend és közbiztonság érdekében társadalmi bűn- és baleset-megelőzési, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint környezetvédelmi céllal megalakult polgárőr egyesületek területi szövetségeinek érdekvédelmi, érdekképviseleti, érdekérvényesítő és tájékoztatási szövetsége, amelyet a tagszervezetei önkéntes társulásukkal hoztak létre.

A BPSZ közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, politikai pártok támogatását nem fogadhatja el, és politikai pártokat nem támogathat.

A polgárőrségekben társadalmi munkában dolgozó idősek és fiatalok egyaránt felismerték a kor kihívását, tudomásul vették, hogy az állam éppen nyitottsága, demokratikus volta következtében sehol a világon nem tudja egyedül megoldani a közbiztonság kérdését.